Az irodapiacon a bérleti díjak emelkednek, a hozamok csökkennek Európában

Az első osztályú kereskedelmi ingatlanok bérleti díjai és hozamai nagyjából változatlanok maradtak Európában 2010 második negyedévében. - derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb, EMEA-régiós (Európa, Közel-Kelet és Afrika) "Bérleti díjak és hozamok" c. kutatásából.

A bérleti díjak emelkedése a leginkább az irodapiacon szembetűnő, ahol a második egymást követő negyedévben drágultak a felsőkategóriás irodák, így a második negyedévben 1,7 százalékkal haladták meg a 2009 év végi értékeket. A díjak Párizsban és Londonban emelkedtek, a legtöbb európai városban változatlanok maradtak. A kiskereskedelmi és ipari ingatlanok piacán még egy kis díjcsökkenés is megfigyelhető volt. Összességében a bérleti díjak szintje nem haladta meg az egy évvel korábbi értéket.

2010 második negyedéve során az első osztályú ingatlanok hozamai kissé estek, és jelenleg 30-50 bázisponttal (0,3-0,5 százalékponttal) alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Meglepetésre legkevésbé az irodapiacon csökkentek a hozamok, mindössze 4 bázisponttal, szemben az előző két negyedév 15-15 bázispontos esésével, de a kiskereskedelmi és ipari ingatlanpiacon sem haladta meg a hozamcsökkenés a 10 bázispontot. A három részpiacot együtt szemlélve a kontinens egyharmadán váltak alacsonyabbá a hozamok a második negyedévben.

"A bizonytalan rövid távú gazdasági kilátások továbbra is visszafogják a bérlői keresletet, ami általában korlátozza a bérletidíj-mozgásokat, mindazonáltal a kulcspiacokon, Londonban és Párizsban már más szelek fújnak. A díjak általános emelkedéséhez viszont a gazdasági fellendülés egyértelműbb jelei szükségesek. Részben ezen indokok miatt a befektetők továbbra is csupán a legjobb, első osztályú ingatlanokra összpontosítanak, ami az Európa-szerte megfigyelhető hozamcsökkenésben is tükröződik." - kommentálta a jelentést Richard Holberton, a CBRE európai kutatási igazgatója.

Hozamok

Az irodapiaci hozamok estek a második negyedévben: a CBRE EU-15-ös irodapiaci indexe 4 bázisponttal marad el a negyedév elején mérttől és 50-nel az egy évvel korábbitól. A vizsgált ötvenöt európai városból tizenhétben csökkentek a hozamok, harmincnégyben változatlanok maradtak, és négyben nőttek. A legnagyobb esés Moszkvában (100 bázisponttal, 11 százalékra) és Hágában (35 bázisponttal, 5,75 százalékra) volt, míg Thesszalonikiben és Athénben viszont 50, illetve 25 bázisponttal 8, illetve 6,75 százalékra nőtt a hozamszint.

A kiskereskedelmi ingatlanpiacon is csökkentek a hozamok, a CBRE EU-15-ös kiskereskedelmi hozamindexe 8 bázisponttal kevesebb, mint az első negyedévben, és 31 bázisponttal múlja alul a tavalyi szintet. Az egyedüli hozamemelkedés Athénben történt (50 bázisponttal, 6,5 százalékra), míg a legnagyobb hozamesés Bukarestben (50 bázisponttal, 11 százalékra) és Budapesten (50 bázisponttal, 7,25 százalékra) volt megfigyelhető.

Az ipari ingatlanpiacon szintén estek a hozamok a negyedév során. A CBRE EU-15-ös ipari hozamindexe 7 bázisponttal csökkent az előző negyedévben és 34-gyel az elmúlt év során. A negyvenhat vizsgált piacból tizennégyben mozdultak a hozamok lefelé, és mindössze egy városban emelkedtek. A fennmaradó harmincegyben változatlanok maradtak. Az egyedüli kivétel Athén (25 bázisponttal, 8,5 százalékra) volt, míg a legnagyobb hozamesés Dubaiban (100 bázisponttal, 12 százalékra), Párizsban (50 bázisponttal, 7,25 százalékra) és Varsóban (50 bázisponttal, 8,25 százalékra) következett be.

Bérleti díjak

Az első osztályú irodák bérleti díjai Európa-szerte kismértékben, de emelkedtek 2010 második negyedéve során. A CBRE EU-15-ös irodabérleti díjindexe 0,5 százalékponttal nőtt a negyedévben, bár éves mozgása még így is -0,8 százalék. A vizsgált ötvenöt piacból kilencben nőttek a bérleti díjak, hat városban csökkentek és negyvenben változatlanok maradtak. A negyedévben legerőteljesebb díjemelkedés Oslóban történt, ahol 6,6 százalékkal 402 euró/négyzetméter/év-re drágultak az irodák, illetve Londonban, ahol 6,3 százalékkal 657 euró/négyzetméter/év-re emelkedtek a díjak. A legnagyobb díjcsökkenés Dubaiban volt, ahol a bérleti díjak 7,5 százalékkal 886 euró/négyzetméter/év-re változtak.

A kiskereskedelmi piacon a díjak kismértékben csökkentek a negyedévben. A CBRE EU-15-ös kiskereskedelmi bérleti díjindexe 0,4 százalékponttal esett a negyedévben, illetve 0,2 százalékponttal nőtt egy év alatt. Negyvenkilenc városból hétben lettek olcsóbbak a kiskereskedelmi ingatlanok, harmincnyolc helyszínen nem változtak és csak négyben drágultak. A legnagyobb esést Dublin (19,2 százalékkal, 2467 euró/négyzetméter/év-re) és Szófia (11 százalékkal, 480 euró/négyzetméter/év-re) üzlethelységei könyvelhették el, míg a legnagyobb emelkedés a díjak tekintetében Hágában (16 százalékkal, 1450 euró/négyzetméter/év-re) és Tel Avivban (11 százalékkal, 980 euró/négyzetméter/év-re) volt megfigyelhető.

Az ipari ingatlanok bérleti díjai minimális változást mutattak a negyedévben. A CBRE EU-15-ös ipari bérleti díjindexe 0,3 százalékkal csökkent, ami az éves változást -1,1 százalékra változtatta. A vizsgált negyvenhat piacból harminchatban stabilak maradat a díjak, hatban csökkentek és négyben emelkedtek. A legnagyobb díjesés Dubaiban (16 százalékkal, 59 euró/négyzetméter/év-re) és Dublinban (4 százalékkal, 82 euró/négyzetméter/év-re) volt, illetve leginkább Tel Aviv (12,5 százalékkal, 110 euró/négyzetméter/év-re) és Pozsony (12,5 százalékkal, 54 euró/négyzetméter/év-re) raktárai és logisztikai központjai drágultak.

A közép-európai régióban szintén csökkentek a hozamok. "A térség országaiban háromféle trend bontakozik ki." – magyarázta Borbély Gábor, a CB Richard Ellis regionális elemzője. "A hozamok a visegrádi országok fővárosaiban - Pozsony kivételével - minden ingatlankategóriában csökkentek, igaz, nagyon mérsékelten. Tőlünk délkeletre a hozamcsökkenésnek egyelőre nincs tere, sőt, az ingatlanok értékét a csökkenő bérleti díjak továbbra is lefelé húzzák. A harmadik csoportot az ukrán és orosz városok képezik, ahol az elmúlt évben látott értékcsökkenés után most minden a korrekció irányába mutat: a hozamok csökkennek, a bérleti díjak emelkednek."

Forrás: Ingatlan hírek

Megújul a Mammut bevásárlóközpont 2011 őszére

A Mammut ZRt. vezetősége úgy döntött, hogy a konkurencia gyors erősödését és növekedését látva, műszakilag és esztétikailag is megújítja a Mammut I épületét.

A Mammut I. épülete azért is kiemelten fontos a komplexum mindennapjaiban, mert a metró és villamos közelsége, valamint a jó parkolási lehetőség miatt a látogatók 62%-a Mammut I.-be érkezik - mondja dr. Vígh Gábor, a Mammut ZRt. vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint az épület működési szempontból és szerkezetileg jól funkcionál, de a közterületek megjelenése nem újszerű, nem látványos, nem divatos. A felújítással egy stílusváltás a cél, az, hogy a látogatók azt érezzék, mintha egy "új" Mammut I-be érkeztek volna. Modern formák megjelenése, igényes, korszerű anyagok alkalmazása és nem utolsó sorban energiatakarékos, karbantartható megoldások voltak a tervezők legfontosabb alapelvei. Megújulnak a mozgólépcsők, a panoráma lift és az átrium is valamint látványosabbak lesznek a bejáratok, modernebbek a berendezési tárgyak. Korszerűsödik a világítás és szellőztetés. Az Üzletházban három új szökőkút is helyet kap. Új, érintőképernyős információs rendszer és egységes cégérek segítik majd a házon belüli eligazodást.

Az épület megújítása két ütemben történik, hogy az őszi és karácsonyi forgalmat ne zavarja kivitelezés. Az első ütem munkálatait július utolsó napjaiban kezdik és a tervek szerint szeptember végéig folyamatosan végzik úgy, hogy a felújítás a napi működést se akadályozza. A 750 millió Ft-os beruházást 2011. őszére tervezik befejezni.

Forrás: Portfolio.hu

Budapest Research Forum - 2010. második negyedév

A Budapest Research Forum (BRF) - melynek tagjai: CB Richard Ellis, Cushman & Wakefield, DTZ, GVA Robertson, Jones Lang LaSalle és King Sturge - ezúton teszi közzé a 2010. második negyedévére vonatkozó irodapiaci adatokat.

2010. június végére a teljes budapesti irodapiaci állomány elérte a 3 060 006 m2-t. Az irodaállomány magában foglalja az "A" és "B" kategóriájú modern bériroda állományt (2 557 150 m2), és a saját tulajdonban álló irodaházakat (502 856 m2).

A piacra kerülő új irodakínálat 42%-al csökkent az előző negyedévhez viszonyítva. Négy épületet, összesen 53 125 m2 irodaterületet adtak át. A négy átadott irodaházból kettő volt bériroda, ezek bérterülete összesen 30 700 m2-t tett ki, amely 2007. második negyedéve óta a legalacsonyabb szint. Átadásra került a 100%-ban bérbe adott GTC Metro irodaház és a Népliget Center második fázisa. Ezen kívül átadásra került két saját tulajdonú épület, a Wing által fejlesztett K3 irodaház, amelyet az Allianz vásárolt meg, illetve az újonnan felújított Unitef székház. A második negyedév során az alábbi irodaházakat adták át:

A kevés újonnan átadott iroda miatt a kihasználatlansági ráta stabil maradt a negyedév során és június végén 20,7%-on állt. A második legnagyobb alpiac, a Váci úti irodafolyosó érte el a legalacsonyabb kihasználatlanságot (11,3%), míg az agglomerációban figyelhető meg a
legmagasabb üresedés (30,6%). (A teljes bériroda állomány kihasználatlansága sem változott, 24,8%-on áll.)

A második negyedév teljes irodapiaci kereslete 60 970 m2 volt, amelyből 54% új szerződéskötés. Fontos kiemelni, hogy számos új bérleti tranzakció az irodapiacon belüli költözést takar, amely így nem eredményezett növekedést a teljes bérbe adott irodaállományban. A keresleten belül másodsorban a szerződés hosszabbítások voltak meghatározóak (34%), míg a bővülések mindössze 6%-t tettek ki. A legmagasabb keresletet Észak Budán regisztráltuk. Ehhez nagy részben hozzájárult az, hogy a negyedév legnagyobb bérbeadása is ezen az alpiacon történt, az SAP hosszabbította meg a bérleti szerződését a Graphisoft Parkban 8 500 m2-en. A második legnagyobb bérbeadás az Ericsson új bérleti szerződése a Népliget Center második fázisában 6 370 m2‑en. További jelentősebb bérbeadások: az EGI hosszabbított a Science Parkban 2 700 m2-en, a Convergys szintén hosszabbított a Dorottya Udvarban 2 390 m2-en, illetve az IBM 2 180 m2-el bővült az Infopark Research Center irodaházban.

Egy saját tulajdonú irodaterületre született megállapodás: az Európai Bizottság megvette a 2 134 m2-es Millenáris Modern irodaházat. 2010. második negyedéve során 114 bérleti szerződést regisztráltunk, amelyek átlagos bérelt területe 535 m2 volt.

A BRF ebben a negyedévben felülvizsgálta az irodapiaci állományt és egy épületet kizárt az épület műszaki állapota miatt, egy épületet pedig a saját tulajdonú állományba tett át.

Forrás: Ingatlan hírek

Lakásfelújítás: megéri szétverni a lakást!

Az új kormány lakásfelújítási programjának alapelve, hogy nem a fogyasztást, hanem az energetikai korszerűsítést kell támogatni. Egyelőre nem tudni, hogy adó-visszatérítés, vagy más kedvezmény formájában támogatják-e majd a munkálatokat.

Az utóbbi években jelentősen emelkedő energiaköltségek miatt a lakáspiacon is érzékelhető már a szemléletváltás: a vásárlók a döntés előtt alaposan megnézik a kiszemelt ingatlan éves fűtési és melegvíz-számláit.

Az eladó lakások legfeljebb öt-hat százaléka olyan, ahol csak át kell lépni a küszöböt 20-25 százalékuk viszont teljes felújítást igényel.

A lakásfelújítások 70 százalékában ma már ablakcserét is kérnek, és majdnem ennyien korszerűsíttetik a fűtési rendszert cirkóra vagy újabban infrafűtésre - árulta el egy pesti generálkivitelező csapat vezetője.

A költségvetés leghúzósabb része a fűtés-korszerűsítés, ami egy 70 négyzetméteres lakás esetében 700-800 ezer forint, ehhez viszont a régi társasházakban rendszerint társul még a kémény bélelése, ami méterenként 11-12 ezer forint. Az ablakcsere félmillió forintos tétel, a vízszerelés és a villany sem sokkal kevesebb. Az átlagos árfekvésű csempével, szaniterekkel és szerelvényekkel megrendelt felújításra így összességében legalább 2-3 millió forintot kell számolni.

A Magyar Ingatlanszövetség alelnöke, Petrovszky Gábor úgy véli, az energetikai felújítások jelentőségét még csak ezután ismerik fel igazán itthon. Mivel a magyarok ritkán, átlag 10-12 évente költöznek, nem tapasztalták még meg széles körben, hogy mit is jelent egy olcsón üzemeltethető lakás.

A hőszigetelés és a fűtés-korszerűsítés támogatása Petrovszky megfogalmazása szerint felér egy adócsökkentéssel, ráadásul az állam is nyer rajta.

Forrás: Népszabadság Online

Itt vannak a friss fővárosi lakásárak!

A másfél éve tartó válság ellenére sem változott számottevően a budapesti kerületek értéke: a visszaesett vásárlóerő, valamint a lényegesen nehezebb hitelfelvétel sem rendezte át a fővárosi kerületek ársorrendjét, és úgy tűnik, csak anyagi okok miatt nagyon kevesen keresgélnek az eredeti tervekhez képest alacsonyabb presztízsű kerületekben - a lakás elhelyezkedése továbbra is nagyon meghatározó.

A Buda és a Belváros tartja magát

Csak egyetlen pesti kerület, az V. tudott bekerülni a legdrágább öt fővárosi kerület közé az aktuális átlagos kínálati négyzetméterárak szerint készült listában, vagyis Budát még mindig meg kell fizetni – derül ki az mfor.hu és a lakásmustra közös felméréséből. A téglalakások árait tekintve jelenleg a II. kerületben kérik a legtöbbet egy négyzetméterért: 443.000 forintot, majd szorosan ezt követi a budapesti Belváros, ahol a téglalakások négyzetméteréért 434.000 forintot kell fizetni, a harmadik helyezett Óbudán pedig 426.000 forint az átlagos kínálati négyzetméterár.

Az ingatlanpiac sajátosságai miatt a fenti árakat természetesen nagy szórással kell érteni: az elegáns budai kerületekben elsősorban az elit kategóriába tartozó hegyvidéki, illetve az újszerű lakások árai viszik felfelé az átlagárat - előfordulhat, hogy egy szuperpanorámás lakás (x) esetén még többet, míg egy forgalmasabb főút mellett ingatlanért jóval kevesebbet kell fizetni - az eltérés akár 30-40% is lehet.

Eladó ingatlanok országszerte

Az I., a XI. és a XII. kerület a felső középmezőnyben szerepel a listán 398.000, 359.000 illetve 350.000 forintos átlagos kínálati négyzetméterárral, míg Zuglóban és a VI. kerületben 300.000 forint környékén mérnek egy négyzetmétert. Ennél valamivel olcsóbb a IX., a VII. és a IV. kerület, ahol az átlagos m2 ár 270.000 forint környékén alakul, körülbelül ennyit kell fizetni a XVII. és a XIX. kerületben is - noha az utóbbi évek tapasztalatai szerint a pesti külső kerületek inkább csak regionális közönséget vonzanak.

A külső kerületek iránti mérsékeltebb igény oka piaci szakértők szerint elsősorban az alacsonyabb presztízs, illetve a központtól való nagyobb távolság - az egyre hosszabbá nyúló munkaidő miatt sokan az utazási időn próbálnak meg spórolni - éppen ezért olyan ingatlanokat keresnek, melyek jó (és gyors) tömegközlekedési kapcsolatokkal ellátottak, vagy a bevezető utak autóval könnyen járhatóak - az utóbbi viszont egyre ritkább. Mivel a belső városrészekben is bőségesen vannak megfizethető utcák, tömeges kiköltözés az olcsóbb és távoli területekre a közeljövőben nem várható - vélik elemzők.

A legolcsóbb átlagos négyzetméterárakat - a VIII., a X. és a XXI. kerület vonultatja fel. A rossz közbiztonságú részeiről közismert VIII. kerületben a használt lakás árak még mindig a legalacsonyabbak közé tartoznak a fővárosban: az átlag 233.000 forint, azonban a rekultiválás előtt álló utcákban még ennél is jóval kevesebbet kell fizetni, akár 150-160.000 forintért is lehet ingatlant vásárolni. Tudni kell ugyanakkor, hogy ahogy a város más részein, itt is utcáról-utcára változik a helyzet, Józsefváros más területein (mint például a Palotanegyedben), magasabbak az árak, és jóval nagyobb az érdeklődés. Az utóbbi évek kerületfejlesztései mindenesetre éreztetik hatásukat: az új építésű ingatlanok elszaporodásának, valamint a felújításoknak köszönhetően a környék elutasítottsága jelentősen csökkent az ingatlanpiacon dolgozó értékesítők elmondása alapján.
Kőbánya elsősorban a távolság, illetve a rengeteg lakótelep miatt kerülhetett a lista végére - valamint szintén erősen meghatározó a „lokációs-hatás” is: a kerület sosem szerepelt a különösebben preferált költözési célpontok között, bár néhány utcája kifejezetten hangulatos. Csepel esetében a távolság baráti árakat rejt: a 225.000 forintos téglaépítésű négyzetméterár igazán olcsónak mondható a piacon, és a környéken messze nem csak lakótelepek találhatóak.

Forrás: Menedzsment Fórum

Megduplázza növekedését a "B" kategóriás irodapiac

Szakértők várakozása szerint a „B” kategóriás irodapiac a mostani közel másfél millióról öt év alatt 2,3 millió négyzetméterre nő, megközelítve az „A” kategória jelenlegi összterületét.

Az elmúlt öt év növekedési ütemét megduplázó bővülés motorja a vállalkozók minden eddiginél erősebb költségcsökkentési törekvése, de a megbénult belvárosi közúti forgalom is a „B” kategóriára tereli a bérlők figyelmét.

Sellyey Tamás, a piacvezető Indotek Group értékesítési igazgatója az eddigi növekedési pálya és a várható trendek elemzése alapján valószínűsíti, hogy a „B” kategóriás budapesti irodapiac területe öt éven belül megközelíti az „A” kategória jelenleg nyilvántartott 2,5 millió négyzetméteres nagyságát. Az ezredfordulót követő években erőteljes növekedésnek indult piac bővülését még a gazdasági válság sem tudta megállítani, az elmúlt öt évben is legalább 400 ezer négyzetméterrel bővült, így ma a „B” kategória összterülete közel 1,5 millió négyzetméter.

A megelőző öt évhez képest is intenzívebb, 600-800 ezres növekedést váró szakember szerint a válság egyik pozitív hozadéka, hogy véglegesen az óvatosabb, praktikusabb üzleti döntések irányába terelte a vállalkozásokat. A gazdasági szereplők többségénél a költségek alacsony szinten tartása várhatóan a fellendülés időszakában is alapprioritás lesz, ez a gondolkodásmód pedig az irodapiacon egyértelműen a „B” kategóriának kedvez.

Az alacsonyabb költségek mellett a belvárosi közúti közlekedés totális megbénulása is az üzleti negyedtől távolabb található „B”-s irodákra irányítja a bérlők és a vásárlók figyelmét.

Forrás: Ingatlanhirek.hu

Most érdemes Horvátországban lakást venni - Csökkenő árak

Az elmúlt két év adatait egybevetve az idén a legalacsonyabbak a négyzetméterre vetített lakásárak Horvátország nagyobb városaiban - tette közzé májusi elemzését a Crozilla horvát ingatlanportál.

A Business üzleti napilap internetes oldalán is idézett elemzés szerint Zágráb, Pula, Fiume (Rijeka), Zára (Zadar), Split, Eszék és Dubrovnik átlagos májusi lakásárait összehasonlítva kiderül: a legolcsóbban Eszéken, a legdrágábban Dubrovnikban lehet lakást vásárolni. Míg Eszéken négyzetméterenként 1027 eurót kérnek - 4,5 százalékkal kevesebbet, mint áprilisban -, addig Dél-Dalmáciában 3597 euró az ár, 8,4 százalékkal magasabb, mint egy hónappal korábban.

A hét közül kizárólag a tengerparti városokban tapasztaltak emelkedést az ingatlankereskedők, de Dubrovnikot kivéve csak csekély mértékűt. Fiuméban egy hónap alatt például 0,5 százalékkal 1709 euróra nőtt egy lakás négyzetméterenkénti átlagára, Splitben pedig 2,6 százalékkal, 2180 euróra emelkedtek az átlagárak.

Zárában 1,2 százalékkal olcsóbban, négyzetméterenként 1651 euróért lehet lakáshoz jutni, Pulában pedig 0,8 százalékkal kevesebbért, 1470 euróért kínálják a lakások egy-egy négyzetméterét. A horvát fővárosban is csökkentek a lakásárak, Zágrábban így négyzetméterre vetítve 0,7 százalékkal kevesebbet, 1864 eurót kérnek.

Az ingatlanportál a 2008-as és 2009-es adatokat az ideivel összevetve arra a következtetésre jutott, hogy mind a hét várost illetően most a legalacsonyabbak az ingatlanárak. A különbség főként 2008-hoz képest jelentős - akár több száz eurós eltérés is adódik -, mert 2008 után tavaly még kissé emelkedtek az árak, idén azonban jócskán lejjebb kúsztak a horvát nagyvárosokban.

Forrás: Világgazdaság

Lekéshetsz az olcsó lakásokról

A budapesti újlakás-piacon jelenleg kapható lakások várhatóan 2010 végéig elkelnek, ezt követően pedig érzékelhető lakáshiány várható 2011-ben, amely jelentős, 15-20 százalékos áremelkedéssel párosul majd - közölte az OTP Lakáslízing az MTI-vel.

Míg 2008 előtt 10-12 ezer lakás épült - és talált rövid idő alatt gazdára - évente Budapesten, addig 2010-ben ennek mintegy egynegyedét értékesíthetik az újlakás piacon. Beruházói várakozások szerint az idei év végére érezhető lesz a lakáskészlet apadása és az ezzel járó lakáshiány - idézi a közlemény Zelei Zoltánt.

A cégek szakértői hangsúlyozzák: az utóbbi két évben közel 50 százalékkal esett vissza az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a megépült és átadott lakások száma is. Egy olyan európai fővárosban, mint Budapest, ahol az agglomerációval együtt több mint kétmillió ember él, évente legalább 15-20 ezer új lakás építése lenne szükséges ahhoz, hogy a lakásállomány ne öregedjen el.

Zelei Zoltán szerint a nyugat-európai és tengerentúli piacokkal ellentétben, Budapesten nem volt "lakásár buborék", hiszen a négyzetméter árak 300-600 ezer forint körül alakultak, szemben az európai nagyvárosok 1-2 millió forintos, illetve a kelet-európai 500-900 ezer forintos négyzetméteráraival. Ez is indokolttá teszi, hogy a 2011-re prognosztizált keresleti piac jelentős árkorrekciót hozzon magával. A befektetési célú ingatlanvásárlással kapcsolatban megjegyzik: magánszemélyként a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben mindössze 5-8 százalék körüli nyereséget lehet realizálni banki befektetéssel, miközben újépítésű lakások vásárlásával, mintegy 12-18 százalékos hasznot lehet elérni rövid távon.

Forrás: Napi Gazdaság

Felújítás féláron

Az energiatakarékosságot célzó felújítástól az azzal járó költségek sokakat elriasztanak. Szakértők szerint házilagos kivitelezéssel az összeg fele megspórolható.

Az általános tendencia szerint a lakosság egyre gyakrabban, egyre vastagabb homlokzati hőszigetelést használ. Bár egy megfelelő vastagságú hőszigeteléssel akár az ingatlan energiaköltségének 25-33 százaléka is megtakarítható, sok embert elriaszt egy ilyen beruházás várható költségvonzata.

A szigetelés vastagságától függetlenül egy ilyen beruházás közel felét a munkadíj teszi ki, míg a beépítendő anyagok közül a színvakolat a legköltségesebb. Szakértőink vallják: a felhasznált anyagokon nem érdemes spórolni, a munkadíjon azonban már lehet - mondja Tibor Dávid, az építőanyagokat gyártó Masterplast vezérigazgatója.

A társaság tapasztalatai szerint a lakosság "ügyesebbik" része, aki nem riad vissza az építési munkáktól, és követi az alkalmazástechnikai leírást, a homlokzati hőszigetelő elemek felrakásával egyedül is képes elboldogulni. Azonban a vakoláshoz már sok esetben szakembert hívnak ők is. Pedig a „csináld magad" filozófia szellemében fejlesztett termékeknél minden esetben megspórolható a munkadíj, amely a teljes beruházási költségeknek akár a felét is kiteheti.

A speciálisan erre a célra kifejlesztett hengerelhető vakolatok számos építőanyagboltban beszerezhető struktúrahengerrel, a hagyományos vakolatokhoz képest vékonyabban vihetőek fel a falra, így mind az anyagszükséglet, mind pedig a négyzetméterre vetített költség mérsékelhető. Ráadásul a felújításokra a Klímabarát Otthon programon belül állami támogatás is igényelhető, melynek mértéke a beruházás 30 százaléka, legfeljebb 540 ezer forint lehet.

Forrás: Napi Gazdaság

Megindult a fellendülés az ipari ingatlanoknál

Közép-Európa ipari ingatlanpiaca továbbra is jelentős szerepet játszik a régióban és a világgazdaság megingásának ellenére, a tavalyi évben több jelentős, összesen kb. 1,5 millió négyzetméternyi bérbeadási tranzakció történt a térségben. Az itt bérbeadott terület mennyisége majdnem eléri a Franciaországban, Európa vezető ipari ingatlanpiacán bérbeadott 1,6 millió négyzetmétert, derül ki a Cushman & Wakefield legújabb közleményéből.

Bérbeadás: "Az előző évekhez képest a kínálat, csak úgy, mint a bérbeadás elég alacsony volt Nyugat-Európában. Annak ellenére, hogy a fejlesztési aktivitás és a bérbeadás egyaránt csökkent a térségben, a 2009-es év így is a harmadik legjobb eredményt hozta az elmúlt évtizedben. A régió továbbra is kiemelkedő előnyökkel rendelkezik: olcsóbb és képzett munkaerő, jó elhelyezkedés Nyugat-Európa közvetlen közelében, valamint a lakosság meglehetősen magas vásárlóereje," mondta Ferdinand Hlobil, a Cushman & Wakefield közép-európai régiójának ipari üzletágvezetője.

A bérbeadott ipari területek mennyisége jelentősen megnövekedett az elmúlt tíz év során, a csúcspont 2,8 millió négyzetméter bérbeadással 2008-ban volt. Az elmúlt évben az összes bérbeadás körülbelül 1,5 millió négyzetméterre csökkent. A bérlői érdeklődés Lengyelországban és Csehországban volt a legjelentősebb.

"Lengyelországban - más közép-európai országokkal ellentétben - a helyi kis- és középvállalkozások (KKV) sokkal nagyobb gazdasági erővel rendelkeznek, ami mind a gyártókra, mind a kiskereskedőkre igaz. Csehország másfelől nagyon függ a külföldi befektetésektől. A gazdasági válság miatt a külföldi gyártók, mérsékelték külföldi terjeszkedésüket, melyet a közép-európai régióban először Csehország érzett meg 2008-ban. Más közép-európai országok a kereslet csökkenését csak a tavalyi évtől tapasztalták" emelte ki Ferdinand Hlobil.

Kínálat: Az új fejlesztések 2008-hoz képest 2009-re 35 százalékkal estek vissza. A közép-európai országokban a 2008-as közel 2,8 millió négyzetméterhez képest 2009-ben összesen 1,6 millió négyzetméter új ipari terület épült. Közép-Európa más területein, például Szlovákiában a fejlesztések majdnem teljesen leálltak, valamint Magyarországon is a felére csökkentek. Lengyelországban és Csehországban az újonnan fejlesztett ipari területek mennyisége a harmadával csökkent.

Kihasználatlansági mutató: A közép- európai régió számon tartott ipari ingatlanjainak átlagos kihasználatlansága 16 százalék. A mutató Szlovákiában a legalacsonyabb (7 százalék) és Magyarországon a legmagasabb (19 százalék). "A kiegyensúlyozott érték optimálisan 10 százalék lenne. Abban az esetben, ha a bérelhető terület aránya kevesebb, mint 10 százalék, sok helyen nincs szabad terület, ami ahhoz vezethet, hogy a bérlőknek nincs meg a választási lehetőségük. Ez ösztönzi a fejlesztőket az újabb épületek fejlesztésére. A jó hír az, hogy az elmúlt negyedévben a kihasználatlansági ráta csökkenni kezdett. Ez azt jelenti, hogy az üres területek egy része bérlőre talált. Ez a trend mutatja, hogy ebben az évben akár egy elfogadható 12 százalékos értéket is elérhetünk." Fűzte hozzá Hlobil.

Bérleti díjak: Közép-Európa főbb lokációinak átlag bérleti díja körülbelül 3,5 euró/ négyzetméter/hó. 2009 elején az alacsony kihasználtsággal rendelkező területek bérleti díjai hozzávetőlegesen 10-12 százalékkal csökkentek. Az elmúlt év végén azon lokációk árai, ahol alacsonyabb a kihasználatlanság, emelkedésnek indultak, ami 2010-ben várhatóan a keresett, jó lokációk bérleti díjainak lassú növekedésében fog mutatkozni. Jelenleg összesen körülbelül 12 millió négyzetméter modern ipari területet regisztrálunk a közép-európai térségben.

Forrás: Portfolio.hu

Fellendülőben az irodabérleti piac

A Jones Lang LaSalle közzétette legújabb, 2009 utolsó negyedévére szóló “European Property Clock Q4 2009" című kiadványát, melyben az európai irodabérleti piacok tendenciát összegezték.

A tanulmány összegzése szerint, különbségek fedezhetőek fel a piacok között a bérleti díj-ciklusban elfoglalt pozíciójukat tekintve, mivel egyes piacokon a prémium kategóriás irodák bérleti díjai növekedni fognak 2010-ben, de más városok irodapiacai még mindig számíthatnak némi csökkenésre.

Regionális szinten az európai minőségi irodák bérleti díj indexe (European Prime Office Rental Index) - amely 24 piac irodapiaci adatait vizsgálja - 2009. negyedik negyedévében az előző negyedév csökkenéséhez hasonló mértékben, 0,8 %-kal csökkent. A prémium kategóriás irodák bérleti díjai Európa-szerte átlagosan 13,6%-kal alacsonyabbak az előző évinél, és 16,8%-kal maradnak el a 2008. második negyedéves csúcsértéktől. 2009. negyedik negyedévében a prémium kategóriás irodák bérleti díjai tovább csökkentek a 24 vizsgált piacból 9 esetében. A legerősebb mértékben Varsóban csökkentek a bérleti díjak (4,3%), míg Münchenben mindössze 1,7%-os volt a visszaesés. Több nagy német piacról is csökkenést jelentettek, például Frankfurtban 2,9%-kal, Berlinben 2,4%-kal, Düsseldorfban pedig 2,2%-kal csökkentek a bérleti díjak a negyedév során. London - ahol a prémium kategóriás irodák bérleti díjai 35%-kal csökkentek a válság előtti állapothoz képest - az első piac Európában, amely már elért a bérleti díj csökkenési ciklus végére és 2010. első negyedévétől már akár emelkedő bérleti díjakra is számíthatnak.

Európában az irodaterületek iránti igény 28%-kal növekedett a negyedév alatt és elérte a 2,8 millió négyzetmétert (ami megközelítőleg a 2008. negyedik negyedéves szint), és így a teljes év kereslete 9,1 millió m2 volt. Mindazonáltal a 2008-as évvel összehasonlítva az irodák iránti igény 26%-kal csökkent és 23%-kal marad el az 5 éves átlagtól. Összefoglalva : a 24 vizsgált piacból 16 esetében emelkedett a kereslet, Amszterdammal, Brüsszellel és Madriddal az élvonalban.

Chris Staveley, a Jones Lang LaSalle EMEA régiójának Capital Markets részlegének igazgatója így összegzett: "2009. negyedik negyedévében a Jones Lang LaSalle "European Property Clock" című kiadványa rámutat a régió piacai közti különbségekre. Érdemes kiemelni, hogy az utolsó negyedévben melyek voltak azok a piacok, amelyek már nem számítanak további bérleti díj csökkenésre (London, Oslo és Varsó). Azonban a többi európai irodapiacon még várható további bérleti díj csökkenés. A különbségek ellenére már látjuk az előremozdulást a legtöbb piac esetében, hiszen néhány irodapiac már el is érte a 6 órás pozíciót, a bérleti díj csökkenés legalsó mértékét, ahonnan már emelkedő bérleti díjak várhatóak. A folytatódó gazdasági és ingatlanpiaci kihívások ellenére 2010. végéig egyes piacokon már valószínűleg növekvő bérleti díjakra számíthatunk, és ez jóval megelőzi a fél évvel ezelőtti jóslatokat."

Forrás: Portfolio.hu

Biztonságban szeretjük tudni lakásunkat

Többen kerestek magasabb fedezeti értékig biztonságot nyújtó lakásbiztosításokat 2009-ben, a 2008-as évhez viszonyítva. A piac mennyiségét tekintve stagnál, a biztosítók új konstrukciókkal próbálkoznak.

A biztosítások mennyiségét tekintve stagnált a lakás biztosítási piac Magyarországon a tavalyi évben, ugyanakkor a biztosítások átlagdíja számottevő emelkedést mutatott a 2008-as értékhez képest. Utóbbi tényt üdvözlik a biztosítók, az előbbit pedig a lakáshitelezés és az új lakás értékesítés hanyatlásának tudják be - írja a Napi Gazdaság.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a lakossági vagyonbiztosítások száma 2007-ben még 2,6%-kal emelkedett, 2008-ban azonban már 0,6%-os volt a bővülés. A Mabisz külön lakossági lakásbiztosításokról adatokat nem publikál, azonban a lap úgy becsli, hogy 2008-ban nagyjából 3,015 millió darab ilyen szerződés lehetett az országban, melyeknek átlagdíja 25.448 forint volt. A 2009-re vonatkozó értékek pedig 3,045 millió darab, és 26.896 forint, vagyis az egy százalék alatti szerény mennyiségi bővülés mellett, közel 6%-os átlagdíj növekedés figyelhető meg 2009-ről 2008-ra.

Egy másik tendencia a lakásbiztosítási piacon, hogy ezen a területen is megjelentek az önrészes szerződéses konstrukciók, melyek a CASCO biztosításokra is jellemzőek. A biztosított az önrész vállalásával csökkentheti a biztosítási díját, vagy pedig hasonló díjért magasabb fedezeti értéket kaphat a biztosítójától.

A lap szerint a biztosítások díja 20-30 ezer forintos önrész vállalásával, akár 30-50%-kal is csökkenhet, mivel a károk túlnyomó többsége (nagyjából 70%-a) kisebb értékű, például üvegkár.

Forrás: Ingatlanhirek.hu

Óriási változások jönnek az építőiparban

Egy osztrák - magyar építőipari cégcsoport szerint a modern technológiákkal készülő építőanyagokra nemcsak idehaza, de világszerte egyre nagyobb az igény. Ugyanakkor 2050-re teljesen átrendeződik az építőipar globális piaca. A vállalat szerint ennek már a következő évtizedben is lesznek jelei. A Leier vállalat közleményében a cég vezetője úgy fogalmaz, hogy az EU és az amerikai adminisztráció is arra kényszeríti a cégeket, hogy egy "zöldebb", energiatakarékosabb világ irányába mozdítsák el az építőipart.

Jövőre újabb építőipari beruházásokba kezd az osztrák- magyar Leier cégcsoport, amely közel 1 milliárd forintos beruházással újabb építőanyagokat gyártó üzemeket épít fel Gönyün és Kiskunlacházán, ahol elsősorban a környezetbarát termékek előállításán lesz a hangsúly - nyilatkozta Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. igazgatója.

A cégvezető hozzátette, a közelmúltban elkészített, az építőipar globális piacára vonatkozó előrejelzésük szerint a jövőben nagyobb igény lesz a tartósabb, környezetbarát és energiatakarékos építőipari termékekre, ezért fejlesztenek magyar telephelyeiken is ebbe az irányba.

Komlós Andor az előrejelzésről szólva kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben japán és amerikai építőipari cégek vezették a globális top 10 listát, mára azonban több kínai cég is beelőzte őket. (Jó példa erre az Obayashi, Bouygues és Vinci vállalatok, amelyeket mára már olyan cégek szorítanak a ranglista alsóbb fokára, mint például a China Raillway Group és a China State Constuction Eng.)

A Leier cég szerint ez a tendencia a következő évtizedben is folytatódni fog. A vállalat közleménye rávilágít arra is, hogy bár a globalizáció megindult az építőiparban, de más iparágakkal összehasonlítva - mint például az autóipar - jóval kisebb a koncentráció. Éppen ezért a következő évtizedekben is helyi érdekeltségűek maradnak az építőiparban jelenlévő cégek. Ugyanakkor az ágazat húzóereje Kína és India lesz, amelyekhez várhatóan Oroszország is csatlakozik majd. Ezekben az országokban a növekedési ütem a 2010-2020-as évtizedben várhatóan két- háromszorosa lesz az európainak és az Egyesült Államokbelinek. A Kelet-Közép Európai régió építőiparának teljesítménye együttesen sem fogja megközelíteni az említett országok növekedését, ugyanakkor Nyugat Európához képest nagyobb növekedési potenciál várható régiónkban.

A földrajzi adottságok változásainak kérdése mellett, a következő tíz évben fontos szempont lesz a klímaváltozás témája, amely több fronton is érinti az építőipart: az energiaigény bővülése, a víz és egyéb természeti kincsek mennyiségének egyre gyorsabb szűkülése rákényszeríti az építőipart arra, hogy egyre jobb minőségű termékekkel lépjenek piacra. Erre már csak azért is szükség volna, mert az épületek használják el a globális energia 40 százalékát, ezért a jövőben biztosan át fog rajzolódni az építőipari kínálat struktúrája. A jövőben nagyobb igény lesz a tartósabb, környezetbarát és energiatakarékos építőipari termékekre.

Minderre az Unió területén az is rá fogja kényszeríteni a cégeket, hogy a legújabb direktívák szerint: 2020-ra 20-20 százalékkal szeretnék csökkenteni az energiafogyasztást és CO2 kibocsájtást, ugyanakkor 20 százalékkal szeretnék növelni a megújuló energiaforrások használatát is . Hasonló tervet dolgoztak ki Amerikára nézve Obama elnök szakemberei. Ok 2020-ig 17 százalékkal szeretnék csökkenteni a CO2 kibocsájtást, 2050-ig pedig 83százalékkal.

Forrás: Portfolio.hu

Plázák a bevásárlókosárban - Ömlik a pénz az ingatlanpiacra

Alig múlik már el nap anélkül, hogy valamelyik nagy német, brit, holland vagy francia alap ne tenne a bevásárlókosarába egy plázát, egy irodaházat vagy egy logisztikai központot. Európa nyugati felének főbb piacain egymást érik a tranzakciók, így az eladók fája alá eurómilliárdok vándorolnak, az új tulajdonosok meg reménykednek: a portéka jó készpénzteremtő lesz, ahogy az eladó ígérte.

Magyarország egyelőre kivétel, nálunk ugyanis amit lehetett, már megvették korábban, illetve a jól működő egységektől nem akarnak megválni, a bizonytalan jövőjű új üzleti ingatlanokra pedig kevesen mernek sokat tenni. Szintén nem az idei vételnek kedvez, hogy januártól 10-ről 4 százalékra mérséklődik az illeték, és az összes költséget tekintve valószínűleg jobban megéri majd magát az ingatlant megvenni, s nem a céget, mint eddig.

Az őrült bevásárlás mögött az lehet, hogy az ingatlan a többi befektetési alternatívához képest olcsóbb, a bérlői aktivitás pedig stabilizálódni látszik a főbb európai piacokon. A hozamok már nem növekednek, vagyis az átlagos vételár már elérte a mélypontot – azaz egy darabig még érdemes vásárolni a nyomott árak miatt. De csak rövid ideig lehet várni. Az Aberdeen Property Investors elemzői december elején kiadott előrejelzésükben arra mutattak rá, hogy a brit felpörgés után a francia és a német piac, később a kontinens más térségeinek enyhe élénkülése is várható.

A német nyílt végű alapok likviditása jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban. A CB Richard Ellis (CBRE) szerint az alapokban együttesen mintegy 18 milliárd eurónyi likvid eszköz van. Mintegy 7,5 milliárd euró áll rendelkezésre ingatlanvásárlásra, és ez a következő két évben akár 12 milliárdra is nőhet, ha folytatódik a tőkebeáramlás.

Az alapok helyzetének javulása már világszerte érezhető a vásárlási aktivitásban, főleg Európában, ahol 2009 első felében mindössze 860 millió eurót (250 milliárd forint) költöttek a német nyílt végű alapok, a harmadik negyedévben viszont már 790 milliót.

Nálunk már jó ideje szinte nincs mozgás. Egyesek viszont a stabilitást is felfedezni vélik ebben a helyzetben, nem csupán a külföldiek érdektelenségét és kivárását. Az ING itt működő befektetési részlege például közleményben igyekezett leszögezni: két plázabefektetése (Polus Center, Campona) továbbra is sok pénzt hoz, a központok jól teljesítenek, az üzemeltetők sikerrel alkalmazkodtak a változásokhoz egyebek között azzal, hogy megváltoztatták a bérlői összetételt.

Forrás: VG.hu

Föld alá vinnék a forgalmat Kecskeméten

Ötleteket gyűjtött Kecskemét a belváros rekonstrukciójának következő üteméhez egy pályázattal, melynek szerdán megtörtént az eredményhirdetése. A Rákóczi út megújításának munkálatai várhatóan megkezdődhetnek jövőre, de kérdés, hogy miként folytassák. Erre kerestek építészeti gondolatokat, melyeket a következő hónapokban a város közvéleménye elé kívánnak bocsátani.

A beérkezett 20 pályázat közül a szakmai zsűri értékelése alapján két első díjas, és egy második díjas lett, de a város további három tervet is megvásárolt. A három díjazott pályamunka október 20-ától megtekinthető a megyei könyvtár aulájában.

Több tervező is jelentősen átformálná a Széchenyi tér mai képét, és helyette tematikus teret, az ifjúság terét alakítanák ki részbeni beépítéssel, nagyon sok zölddel, vízzel és persze térszint alatti parkolókkal – mondta el a lapnak Öveges László, Kecskemét főépítésze. A felszín alatti parkolók kialakításával és a forgalom föld alá terelésével a színház előtti tér ismét a kultúra tere lehetne, ahol akár egy szabadtéri színpad is helyet kaphat.

A belváros rekonstrukciójának következő üteme azonban lehet akár a Budai utcai piac rendezése is. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázat résztvevői közül egy sem akadt, aki megszüntetné ezen a helyen a piacot.

Forrás: Ingatlanmagazin.hu

 

 

Vissza a főoldalra