Adásvétel

Az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben az ingatlan átvételére, és a vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, melyet közjegyző vagy ügyvéd ellen jegyzett.

Aranykorona

A mai napig használatos földminősítési értékszám, egységnyi területű föld, (pl. 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, művelhetőségének mutatója. Magyarországon 1 hektár átlagos aranykorona értéke 19.

Beadvány=ügyirat

Az ügyfél által a földhivatalhoz benyújtott, és a hivatal hatás- és jogkörébe tartozó tevékenységet elindító beadvány, bejelentés, kérelem, megkeresés, adatigénylés, levél.

Betekintés

A betekintés az ügyfél kérelmére az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalban történik. A betekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is.

Csatolás

Ha a beérkezett ügyiratnak van előzmény ügye, mely nem a tárgyévben keletkezett, vagy van olyan előzmény ügye, mely jogerős határozattal lezárt, az előzmény ügyet csatolni kell az újonnan érkezett ügyirathoz.

Előleg

Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg, visszajár.

Elidegenítési és terhelési tilalom

Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni, és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa. A szerződéssel jogszerűen kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés csak akkor semmis, ha a tilalmat bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt vagy a rendelkezés ellenérték nélkül történt.

Előszerződés

A felek közt létrejövő olyan megállapodás, amelynek tárgya, hogy később ugyanezen felek között létre fog jönni egy végleges szerződés. Meg kell azonban határozni az előszerződésben ennek minimális kritériumait: a feleket, a végleges szerződés megkötésének időpontját és feltételeit.

Elővásárlási jog

Elővásárlási jog annyit jelent, hogy az eladni kívánt ingatlan (tulajdoni hányad) megvásárlására valakinek előjoga van. Ugyanazokkal a vásárlási feltételekkel, amellyel más megvenné az ingatlant, az elővásárlásra jogosulté az elsőbbség. A jogszabály alapján fennálló elővásárlási jogon kívül szerződéssel is lehet elővásárlási jogot alapítani, valakinek a javára. Az ingatlanra alapított elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, azonban az ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog nem a bejegyzéssel, hanem a szerződés megkötésével jön létre. Társasháznál elővásárlási jogot csak az alapító okiratban lehet létesíteni. Ha ez nem tartalmaz ilyen rendelkezést, akkor a ház többi lakástulajdonosának nincs elővásárlási joga!

Életjáradéki jog

Életjáradéki szerződést általában akkor kötnek, ha idős beteg, munkaképtelen, esetleg magatehetetlen személynek (eltartott) olyan komoly vagyona (Pl. lakóháza, értékesebb ingósága) van, amelynek fejében más személy (eltartó) szívesen elvállalja ápolását, gondozását. Életjáradéki szerződésben a járadék folyósítója arra kötelezi magát, hogy meghatározott időszakonként pénzt vagy természetbeni ellátást ad az eltartottnak.

Érkeztetés

A földhivatalhoz postai úton, telefaxon vagy kézben benyújtva érkező iratok manuális átvétele, és erről a kézben behozott beadványok esetén elismervény átadása, az iratokon az érkeztetés és átvétel dátumának rögzítése (bélyegzővel), és a beadványok vonalkóddal történő ellátása.

Foglaló

Szerződés megkötésekor foglalót lehet adni a kötelezettségvállalás jeléül. A későbbi viták elkerülése végett, a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Amennyiben az adásvételi szerződést teljesítik, a foglalót be kell számítani a vételárba, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, a foglaló visszajár. Ugyanígy visszajár a foglaló akkor is, ha mindkét fél felelős a szerződés megszűnéséért. A foglalónak a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítését biztosító jellege abban mutatkozik meg, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős vevő elveszti az adott foglalót. Amennyiben az eladó felel a szerződés megszűnéséért, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a szerződésszegés miatti kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A foglaló mértéke általában a vételár 10 és 20 százaléka körül mozog. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. A gyakorlatban általában a vételár 25 százalékánál magasabb mértékű foglalót tekintik túlzottnak. Az, hogy a konkrét esetben adott foglaló túlzott-e vagy sem, mindig az ügyletkötés valamennyi körülményének vizsgálata után dönthető el.

Földhivatali bejegyzés

Ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése. A jogok és tények keletkezését, módosulását, megszüntetését a földhivatal bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba, az adatváltozást átvezeti.

Földrészlet

A föld felszínének természetben összefüggő, igazgatási határokkal meg nem szakított területe, melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy kezelői viszonyok. Földrészlet a beépítetlen és a beépített terület, ha egyezik a föld és a rajta álló épület tulajdonosa.

Haszonélvezet

Haszonélvezet olyan személyes szolgalmi jog, ami alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti. A személyes jelleg azt jelenti, hogy a haszonélvezet mindig egy név szerint meghatározott személy (kivételesen jogi személy) javára szól, ehhez a személyhez van kötve, tehát másra át nem ruházható. A haszonélvező e jogok gyakorlását másnak is - ingyenesen vagy ellenérték fejében (visszterhesen) - átengedheti. Ellenérték fejében azonban a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételekkel - a dolog használatára nem tart igényt.

Határozat

A beadvánnyal kapcsolatosan meghozott döntés határozat formájában kerül megfogalmazásra. A határozat lehet jóváhagyó vagy elutasító, de lehet vegyes is abban az értelemben, hogy tartalmaz mind jóváhagyó, mind elutasító részt. A határozatnak mind formailag, mind tartalmilag jogszabályokban előírt szabályoknak kell eleget tenni.

Helyrajzi szám

A földrészletek, önálló ingatlanok azonosítására szolgáló szám. Településen belül egyedi.

Hektár

A hektár (jele: ha) földterület méréséhez használt mértékegység, nem része az SI mértékegység-rendszernek. 1 ha = 10 000 m2 = 0,01 km2

Hiánypótlás

Ha a kérelemnek, mellékletének vagy az okiratnak pótolható hiányossága van a földhivatal - a határidő megjelölésével - hiánypótlásra szólítja el az ügyfelet.

Ingatlan

Ingatlan fogalma alatt a földfelszín egy meghatározott, rendszerint az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként kezelt részletét értjük, annak minden alkotórészével és tartozékával együtt, és minden olyan körülményt, amely ennek jelenlegi vagy jövőbeni sorsára kihatással lehet. Ez hétköznapi értelmezésben a földet, az azon lévő felépítményt, és mindezek jogi környezetét jelenti.

Ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait (település neve, ingatlan fekvése, Hrsz., művelési ág, tulajdonos stb.) , az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás részei a tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartási térkép, az okirattár.

Ingatlan-nyilvántartás alapelvei

1. Közhitelesség elve: Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok, tények, jogok hitelesnek tekintendők.

2. Nyilvánosság elve: az ingatlan-nyilvántartás adatait bárki megtekintheti.

3. Bejegyzés elve: egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Pl. a tulajdonjog a bejegyzéssel keletkezik.

4. Kérelemhez kötöttség elve: a jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére irányuló eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésre indul.

5. Rangsor elve: Az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzések sorrendjét az-az időpont határozza meg, amikor a kérelmező beadványát benyújtotta. A beadványok beérkezési sorrendjét be kell tartani.

6. Okirati elv: az ingatlan-nyilvántartás adatait csak érvényes és bejegyzésre alkalmas okirat alapján lehet megváltoztatni.

7. Teljesség elve: az ingatlan-nyilvántartás az ország területén lévő valamennyi ingatlant nyilvántartja.

8. Kötelező használat elve: az ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban az ingatlan-nyilvántartás adatait kell felhasználni.

 

Jelzálog

Zálog egyik típusa a jelzálog. A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Jelzálogjog esetén a jogosult nem birtokolhatja a zálogtárgyat, az a zálogkötelezett birtokában marad úgy, hogy valamilyen "jelet" kap a zálogjog fennállásának bizonyítására (pl. ingatlan esetén, a tulajdoni lapon jelzik a jog bejegyzését).

Katasztrális hold

Egy kataszteri vagy katasztrális hold 1600 négyszögöl, ami 0,575 hektárral vagy 5754,642 négyzetméterrel egyenlő. Egy hektár 1,737 katasztrális holdnak felel meg.

Komfortfokozat

1. Összkomfortos az a lakás, amely - legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel,

- közművesítettséggel - villany, víz, szennyvízelvezetéssel,

- melegvíz-ellátással,

- központi fűtési móddal rendelkezik, tehát házanként, házcsoportonként oldották meg a fűtést.

2. Komfortos az a lakás, amely - legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel,

- közművesítettséggel,

- melegvíz-ellátással,

- egyedi fűtési móddal, azaz vagy kályhafűtéssel vagy pedig gázfűtéssel rendelkezik.

3. Félkomfortos az a lakás, amely - a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de,

- legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel,

- fürdőhelyiséggel vagy WC-vel,

- közművesítettséggel, ami legalább a vizet és a villanyt magában foglalja,

- valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik.

4. Komfort nélküli az a lakás, amely - a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de

- legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával,

- egyedi fűtési móddal rendelkezik,

- valamint a vízfelvétel lehetőségét biztosították.

5. Szükséglakás az olyan helyiség, - amelyben legalább egy helyiségnek az

- alapterülete meghaladja a 6 négyzetmétert,

- külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült, de a téglával egyenértékű fal,

- ablaka vagy üvegezett ajtaja van,

- fűthető, valamint a

- WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

A lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek

- alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja,

- külső fala legalább 25 centiméter vastagságú téglából, vagy más anyagból, a téglával egyenértékű falból készült, illetve az

- ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett folyosóra nyílik,

- fűthető, és

- legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

A fenti kategóriák néha nem egyeznek meg a valóssággal.

Közokirat

Az írásban kötött szerződés - a jognyilatkozatoknál mondottak szerint - lehet közokirat vagy magánokirat. A közokiratot vagy közjegyző, vagy a bíróság készíti el (pl. az örököstársak osztályos egyezségének, illetőleg a közös tulajdon társasházzá alakításának írásba foglalása).

Magánokirat

A magánokirat lehet egyszerű (a szerződést az egyik fél leírja, és mindkét fél aláírja) vagy minősített (az egyik fél vagy más által írt szerződést a feleken kívül még valaki aláírja, és ezzel "hitelesíti"). A magánokirat hitelesítése történhet két tanú aláírásával, ügyvédi ellenjegyzéssel (ez szakmai kontrollt is jelent) vagy a felek aláírásának közjegyzői hitelesítésével. Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejű (minősített) magánokirat szükséges.

Méretarány

Valamely szelvényezett térkép lineáris méretaránya.

Mértékegységek átváltása

1 km = 1.000 m

1 m = 100 cm

1 bécsi öl = 1,89648 m = 6 bécsi láb

1 bécsi láb = 31,6081 cm = 12 bécsihüvelyk

1 bécsi hüvelyk = 2,634 cm = 12 vonal

1 méter = 3,16375 bécsi láb = 0,527293 bécsi öl

1 bécsi rőf = 0,777 m

1 osztrák mérföld = 7,58594 km

1 angol hüvelyk (inch) = 2,54 cm

1 angol láb (foot) = 0,3048 m = 12 hüvelyk (inch)

1 angol yard = 0,9144 m = 3 láb (foot)

1 angol mérföld = 1609,34 m = 1.760 yard

1 angol tengeri mérföld = 1.853,1 m

1 amerikai tengeri mérföld = 1.851,24 m

1 nemzetközi tengeri mérföld = 1.852 m

1 nöl (négyszögöl) = 3,59665 ~ 3,6 nm (m2)

1 nm (m2) = 0,278036 nöl (négyszögöl)

1 ha (hektár) = 10.000 nm (m2) = 1,73772 kat. hold (kataszteri hold)

1 kat. hold (kataszteri hold) = 1.600 nöl (négyszögöl) = 0,575466 ha (hektár) 1 magyar hold = 1.200 nöl (négyszögöl) = 0,4320 ha (hektár)

Művelési ág

Valamely terület hasznosítási módozatainak jelölése (legelő, szőlő, kert. stb.)

Nettó alapterület

Lakás belső válaszfalait nem tartalmazó, falon kívül számított terület.

Négyszögöl

1 négyszögöl = 0,00035967 hektár (ha) = 3,596651 négyzetméter (m2) 1 négyzetméter = 0,278 négyszögöl

Okirattár

A bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, kérelmeket, megkereséseket és az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza.

Önálló ingatlan

Az önálló ingatlannak a nyilvántartásban önálló, saját helyrajzi száma van. Két alapvető fajtája a földrészlet és az egyéb önálló ingatlan. Földrészlet a beépítetlen és a beépített terület, ha egyezik a föld és a rajta álló épület tulajdonosa. Egyéb önálló ingatlan az, ha az építmény (önálló tulajdonú épület, közterületről nyíló pince, társasházi öröklakások, garázsok, üzletek, szövetkezeti lakások, garázsok, üzletek) más tulajdonában van, mint a földrészlet, amelyen áll.

Rangsor

Az ingatlan-nyilvántartás egyik alapvető elve. Egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a kérelem iktatási időpontja határozza meg. A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell intézni.

Részleges tulajdoni lap másolat

A tulajdoni lap másolat csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza.

Széljegy

A tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra (a tulajdoni lap tetején találhatjuk meg, ha van). A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell. Egyszerre több széljegy, vagyis elintézetlen beadvány is lehet a tulajdoni lapon. Érdemes erre külön odafigyelni, hiszen ha például széljegyként szerepel az általunk megvásárolni kívánt ingatlanon egy tulajdonjog bejegyzési kérelem, akkor nagy az esély rá, hogy már másnak eladták az ingatlant (vagy jobb esetben még nem teljesen rendezett az ingatlan jogi helyzete). A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja, ez csak azt jelzi, hogy a kérelem elbírálása folyamatban van.

Szemle tulajdoni lap másolat

A tulajdoni lap másolat csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza.

Szoba, félszoba

A méltányolható lakásigény fogalmánál fontos a szoba pontos meghatározása. A padlóburkolat jellegétől függetlenül a szoba az egy olyan helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell őket figyelembe venni. A félszoba a 6 négyzetméter feletti, de a 12 négyzetmétert nem meghaladó helyiség.

Teljes tulajdoni lap másolat

A tulajdoni lap másolat valamennyi bejegyzését - fennállót és töröltet - tartalmazza.

Telek

Olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban bejegyeztek, így helyrajzi száma, nagysága, határai és egyéb adatai ismertek.

Telki szolgalom

Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Tulajdoni lap

Az ingatlan-nyilvántartás leggyakrabban használt része a tulajdoni lap, amely az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait számítógépen kezelve tartalmazza. Hiteles tulajdoni lap másolatot az ingatlanhoz területileg illetékes földhivatalnál válthatunk ki, de lehetőség van a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában is kérelem benyújtására. A földhivatalok, az un. TakarNet rendszeren keresztül egységes információs adatbázist használnak, így lehetőség van a rendszerből nem hiteles tulajdoni lap lekérésére. Így a legközelebbi földhivatalba, továbbá ügyvédeknél, ingatlanforgalmazóknál (TakarNet előfizetőknél) is beszerezhetjük utóbbit. Az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerű adatokat, a tulajdonosi, kezelői, használói jogokat, az egyéb bejegyezhető jogokat és tényeket.

Három részből áll:

I. Az ingatlan elhelyezkedését és számszerű adatait rögzíti (cím, fekvés, rendeltetés, helyrajzi szám, terület stb.)

II. Az ingatlanra vonatkozó alapvető jogot a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét, tulajdonos esetében a tulajdoni hányadát, tulajdonszerzés módját tartalmazza.

III. Az egyéb jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza. Ezek az ingatlanra vonatkozó terhek, korlátozások (pl. jelzálogjog, telki szolgalom, haszonélvezet stb.) vagy a jogosult jogainak korlátozása (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, vételi jog stb.)

Tulajdonjog fenntartása

Az eladó az adásvételi szerződés megkötésekor tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. (Ha az átadás/birtokba adás nem vezet a tulajdonjog megszerzéséhez, akkor az eladó tulajdonjogának fenntartásáról beszélünk.) Vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni. Ha a vevő hitelt vesz fel, a bank csak utóbbi nyilatkozat (ügyvéd által ellenjegyzett) bemutatása után folyósít.

Ügyfél

Az a természetes vagy jogi személy, akinek/aminek jogát vagy jogos érdekét a földhivatal eljárása érinti, és akit/amelyet az adott ügyben jogok illetnek meg, vagy kötelezettségek terhelnek. Az ügyfél részére biztosítani kell, hogy az eljárás során az iratokba betekinthessen, azokról másolatot készíthessen.

Ügyvédi letét

Az ügyvédi letétnek minősül az ügyvéd részére meghatározott céllal írásbeli megállapodás alapján átadott pénz vagy más letétbe helyezhető érték. Ügyleti letét, melynek célja a szerződő felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek biztosítása, az ügyvéd csak írásbeli szerződés alapján fogadhat el, és csak a szerződés rendelkezései szerint fizethet ki.

Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. (tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog).

Vagyonszerzési illeték

Vagyonszerzési illetéket a szerző (Vevő) fél köteles fizetni. A lakástulajdonok cseréje esetén az illetéket a szerző felek olyan arányban viselik, amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke képvisel a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében.

Végleges adásvételi szerződés

Abban az esetben, ha a végleges adásvételi szerződés megkötésének nincs akadálya, és a felek eldöntötték, hogy az eladó eladja, a vevő pedig megvásárolja az ingatlant, feltétlenül adásvételi szerződést érdemes kötni azzal, hogy a szerződés megkötésekor - általában a vételár 10 százalékát kitevő - foglaló kerül átadásra. Az eladó tulajdonjogát fenntartja a teljes vételár kifizetéséig, azzal azonban, hogy a teljes vételár átvételével egyidejűleg köteles a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez való eladói hozzájárulást megadni. Ebben az esetben ez a végleges adásvételi szerződés kerül be a földhivatalba, és a fennmaradó vételárhátralék megfizetésekor megszülető tulajdonjog-bejegyzési hozzájáruló nyilatkozat csatolásra kerül a tulajdonjog-bejegyzési eljárás iktatószáma alapján a már beadott adásvételi szerződéshez.

Vételi jog

A vételi jog a legerősebb egyoldalú jog: azaz nem kell hozzá eladási szándék, sem egy előzőleg fennállt tulajdonjog. A vételi jog nem más, mint a vétel lehetőségének biztosítása. A vételi jog jogosultja a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Vételi jogot csak határozott időre, de legfeljebb 5 évre lehet kikötni. A határozatlan időre kikötött vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

Végrehajtási jog

Az ingatlanokat terhelő követelések kielégítését biztosító jogi korlátozás arra az esetre, ha a követelés teljesítését hatósági úton kell végrehajtani. A tulajdoni lap III. részén levő bejegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy a tulajdonjogra érvényes terhek rakódtak: - bírósági végrehajtás (nem csak pénzbeli magánkövetelés teljesítésére) - államigazgatási végrehajtás (adó és illetéktartozás kiegyenlítésére) -A végrehajtási jogot egész ingatlanra vagy tulajdoni hányadra lehet bejegyezni.

Zálogjog

Zálogjog célja az, hogy a hitelező az általa nyújtott szolgáltatást (például kölcsönt) visszakapja, illetve a szolgáltatásáért később járó ellenszolgáltatást megkapja. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, a zálogjogosult a zálogtárgyból kereshet kielégítést.

 

Vissza a főoldalra